Ez a pusztító nyári időjárás nemcsak két levendulámat (igazából másfelet, mert az egyik még azt hiszem küzd az enyészet ellen) végezte ki, hanem az éhségérzetemet is. Utóbbi hatástalanítása egyébként tök jó, mert így most már végre sikerült leszoknom az éjszakai zabálásokról. Ami pedig a nappali étkezéseket illeti: szinte semmi mást nem kívánok a lédús, hűsítő, édes, olykor savanyú gyümölcssalátán kívül. Nem szoktam rá semmi kenceficét, meg mézet, meg habot rakni, puritán üzemmódban is jó az egész úgy, ahogy van (előtte azért nyilván megtisztítom és meg is hámozom, amit meg kell :D).

Persze, hogy nem vagyok képes ráunni, mert az aktuális kedvenc zenémet is képes vagyok egymás után legalább ezerszer meghallgatni... meg hát ugye a gyümisali baromi jól variálható.. Hús mellé köretnek is tökéletes, vagy egy kis tejszínnel és narancslével felöntve már kanalazhatjuk is a finom gyümölcslevest.

Egy jó kiadós reggeliért pedig nem kell mást tenni, csak megpakolni egy alap zabkását (250 ml tej felforral, bele 50 g zabpehely, takarék lángon addig főzöm, amilyen állag megfelel) a salival, és ebédig senki nem fog éhezni, azt garantálom.